| | |
| A Trafik Kör - Művészeti Közösség 2006-ban alakult Dabason. Nevét egy '70-es években épült trafikról kapta. A 2006-os II. Dabasi Építészeti Kiállításon Ligetvári István építész, és még néhány lelkes helyi művész rávilágított az akkor igen rossz állapotban lévő épület építészeti értékeire. A drámai fotók elmeséltél az épület hanyatlását, ugyanakkor a megkopott épületen még felfedezhetők voltak kivételesen szép részletek. A figyelem felhívása azt eredményezte, hogy sikerült megmenteni a trafikot a lebontástól, és megfogalmazódott, hogy a felújítás során az épület új funkciót kap: "kultúr kápolnaként" működik majd a továbbiakban.
A Trafik Kör 2010 óta egyesületté vált, ezért hivatalos nevünk: Trafik Kör - Kortárs Művészeti Egyesület. Ugyanebben az évben a Trafik - Kortárs Művészeti Pont is elkezdte működését. Azóta meghatározott program szerint mennek a kiállítások.
A Trafik Kör feladata összegyűjteni Dabas művészeit, alkotóit, mestereit, és ezáltal fontos, hogy kialakuljon a párbeszéd a képző- és iparművészek, valamint az építészek között. A Trafikban helyi és országosan ismert és elismert alkotók műveit szeretnénk bemutatni hagyományos és interaktív módon, a kiállításokkal egyidőben pedig szeretnénk, ha ezek az alkotók elmondanák, mit gondolnak a művészetről, a munkásságukról és a világról. Továbbá lehetőséget kíván adni a művészeti közösség a fiatal hallgatóknak is, az ország minden tájáról, hogy bemutassák gondolataikat.
A célok között szerepel még Dabas értékes helyeinek a felkutatása és megmentése is, valamint a város turisztikai vonzerejének növelése. Ezek a helyek nem csak építészeti értelemben vett értékes helyet jelentenek, hanem spirituális élményt is nyújtanak.
Reményeink szerint azzal, hogy a művészet "kikerül az utcára", a mindennapjaink része lesz, így minden emberhez könnyen eljut a kortárs művészet. A Trafik Kör alkotói pedig igyekeznek minél naprakészebb hírekkel szolgálni a kultúra terén.
Az egyesület rendszeresen szervez szakmai kirándulásokat, túrákat, Kortárs Kultúr Piknikeket (KKP) és színművészeti előadásokban is segítséget nyújt.
A legenda folytatódik!
A mai trafik elődjét 1956-ban építette édesapja fiának, hogy a házuk tornáca helyett ott árulhassa a napi sajtót és egyéb postai árucikkeket. A mindenki „trafikos Lacija” a maga stílusával rövidesen egyfajta kultuszt teremtett. Tűzkő, sósborszesz, okmánybélyeg, Lelik doktor úr Golden Smartja és olykor a prominensek „import különlegessége” jól megfértek egymás mellett.
A kis vályogbódé rövidesen egy törpe plázaként működött hisz akkor még a rendőrség és a rendelő intézet is a Martinovics téren volt. A 70-es évek végén ennek eredményeként a Tanács építtetett egy új épületet számára, így már méltó helyen szárnyalhatott tovább a trafik üzlet. Ries Zoltán keze nyomán egy olyan mű jött létre amiben minden benne van amiről az építészet szól. 
A 80-as évek végén a Trafik és Laci bácsi sorsa eggyé vált. A Trafik a fogyasztói kultúra átalakulásával fokozatosan jelentőségét vesztette, Laci bácsi magánélete pedig zsákutcába jutott. Kisemmizték, majd utcára került és a Trafikban húzódott meg. Onnan vitette be a körzeti orvos a szociális otthonba az éhező, lerobbant embert. Aztán a Trafik a tomboló szubkultúra áldozatává vált,ablakait betörték , kéménye szétfagyott a fedkő ledőlt és lassan a belső tér megtelt szeméttel.
A szociális otthonban Laci bácsi még megnősült (a képek ezen az eseményen készültek), majd nem sokkal később 1997-ben meghalt. Tevékenysége és sajátos személyisége ami annak idején egyfajta kultuszt teremtett a Trafik építészeti minőségével párosulva legendává vált . A Trafik feltámadása mint Kortárs Művészeti Pont ezt a legendát hivatott folytatni.
Megújulva és átalakulva utcabútorként mint interaktív kiállító tér ver hidat a kortárs gondolat és a tradíció közé. Így lesz a kultúra, a kortárs kultúra TRAFIKJA.
Az alkotás szellem nélkül csak tárgy. A szellem az alkotóerő nélkül halandó. Mítoszt együtt a kettő teremt. Ember és tette így válik legendává. A Trafik ezért nekünk, a Trafik Körnek egy HITREGE azaz egy MITOSZ.
| |
| |
| | |